József Attila

József Atilla-tájlíra

 

A XX. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Költészetének középpontjában a XX. század alapkérdései állnak. Költészete a kor költői törekvéseinek szintézise.

 

Élete

-         Budapesten született 1905-ben

-         Édesapja: József Áron

-         Édesanyja: Pőcze Borbála

-         Édeapja szappanfőző munkás, édesanyja cselédlány, mosónő

-         József Attila három éves korában az apja otthagyja a családot, kivándorolt Amerikába, így tudja a család, de ez nem igaz

-         Következménye: nyomor és szegénység szakad a családra

-         A két kisgyermeket (Etelt, és Attilát) nevelőszülőkhöz kénytelen adni az anya à Öcsödre kerülnek

-         Itt végzi el az elemi első osztályát

à    vissza Budapestre

-         Édesanyja 1911-ben meghal

-         Legidősebb lány (Jolán) férje, Makai Ödön lesz a gyermek gyámja

-         Kispapnak küldi József Attilát à majd hajósinas lesz belőle

-         1920. szeptember: Makói Gimnázium (3 év)

o felismerit tehetségét

o Juhász Gyulával megismerkedik

o első verses kötete megjelenik – Szépség koldusa

-         Az iskolát magántanulóként fejezi be

-         Budapesten érettségizik

-         Öngyilkossági kísérlet (az első már 9 évesen)

-         1924: Szegedi Tudomány Egyetem- magyar-francia-filozófia szak

-         1925. második verses kötet: Nem én kiáltok

-         Horger Antal felháborodik a Tiszta szívvel című versen

-         Bécs, egy év

-         Sorbonne, Párizs, egy év (avantgárddal kerül kapcsolatba)

-         1928 Vágó Márta à szülei egy évi londoni tanulmányútra küldik, kölcsönösen elhidegülnek egymástól

-         1929.: Nincsen apám, se anyám (3. verseskötet)

-         1930. illegális kommunista párttal kapcsolatba kerül, azonban hamar eltávolodik tőle

-         1930. Szántó Judit, vele hat évig élnek együtt, kapcsolatukra jellemző a kölcsönös tisztelet, de nem szerelem, Judit támogatja József Attlilát

-         1931.: Döntsd a tőkét

-         1932.: Külvárosi éj

-         1934.: Medvetánc

-         1936.: Nagyon fáj

-         Baumgarten-díj: Babits Mihály ítéli oda a díjat: szociális háttér, költői tehetség alapján kapja meg

-         Népi írokkal való kapcsolata ellentmondásos

-         Illyés Gyula Válasz folyóirat, de a Szép szó szerkesztője lesz (rivális)

-         ’30-as évek: elkezd pszichoanalízisre járni

-         1935-36 Gyömrői Edit az analítikusa

-         Túlzott ragaszkodás

-         Utolsó szerelme: Kozmutza Flóra 1936-1937, pszichológusnő

-         1937-ben súlyosbodik az állapota à skizofréniával kezelik egy szanatóriumban

-         1937-ben hunyt el Balatonszárszón

 

 

A táj motívum József Attila költészetében

József Attila költészetében rendkívül gyakori a külvárosi táj képe, de ez nem önmagában jelenik meg, hanem a sivár táj, a nyomor párhuzamba állítható a lakók sivár életével, nyomorával. Gyakori az éjszaka ábrázolása, ebben a külvárosi éjszakában gyakori a forradalmi látomás, nem a közeljövőre vonatkozik.

 

Holt vidék 1932

-         József Attilánank egyik legkedvesebb verse

-         Tájleíró versnek indul, de mint József Attilánánl általában a táj itt is egy létforma, egy élethelyzet szimbóluma

-         Fokozatosan jutunk el az emberig

-         A holt vidéken élő parasztok sorsának lehetetlensége jelenik meg

-         Az utolsó versszakban a természeti kép már politikai mondanivalóba csap át, a parasztság-uraság viszony tarthatatlansága jelenik meg

 

Téli éjszaka 1933

-         József Attila egyik legnagyobb összefoglaló verse. Az 1932-es, 1933-as évek költői szintézise. A költő felméri a világot, amelyben él, amelybe beleszületett.

 

1.vsz.

-         felszólító mondat

-         lehet önmegszólítás is illetve szólhat az olvasóhoz is

-         arra a magatartásformára utal, ami ahhoz szükséges, hogy objektívan fel tudjuk mérni a világot

2.vsz.

-         a nyár elmúlása à tél

-         a külső és belső táj összekapcsolása történik itt meg

-         „mert annyi mosoly, ölelés fönnakad a világ ág-bogán”

-         „fönnakad”: a lét korlátozottságára utal, a vágyak megsemmisülnek, belső táj

-         „világ ág bogán”: külső táj, a világ, az egész mindenség a költő szemlélődésének a tárgya

3.vsz.

-         elindul a szemlélődés

-         a távoli hegyesk között a tanya melegét, otthonságot ígérő képet látunk

4.vsz.

-         megjelenik a földműves alakja (szerszámaival azonosított mítikus alak)

-         szűkül a szemlélődés

-         sorsának kegyetlenségét hangsúlyozza

5.vsz.

-         a perspektíva kitágulása jellemzi

-         a végtelenbe megyünk

6.vsz.

-         a téli éjszaka képe

-         távolból harangkondulás hallatszik

-         ugyanekkor a harang elnémulásával az élet utolsó jele is elhal

-         a „hang” az utolsó kondulás, mintha az élet utolsó hangja lenne

7.vsz.

-         a hang már csak emlék

-         az elme működik tovább

Oldal: József Attila
A Bölcsesség (filo) könyvtára - © 2008 - 2024 - filo.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat